A divatszakma legnagyobb "maffiózói"
A "maffiózók" kifejezés a divatszakmában inkább átvitt értelemben használatos, hiszen a divatiparban nincsenek klasszikus értelemben vett maffiózók, mint a szervezett bűnözés világában. Azonban vannak olyan figurák és vállalatvezetők, akik meghatározó befolyással bírnak az iparágban, és akikre néha ezzel a kifejezéssel hivatkoznak, főleg a hatalmuk és befolyásuk miatt.
A divat világában a legnagyobb "maffiózóknak" a következőket szokás nevezni:
-
Bernard Arnault - A francia üzletember, a LVMH (Moët Hennessy Louis Vuitton) cégcsoport vezérigazgatója. Arnault a világ egyik leggazdagabb embere, és a luxusmárkák piacán hatalmas befolyással bír.
-
François-Henri Pinault - A Kering csoport vezérigazgatója, amely többek között olyan márkákat birtokol, mint a Gucci, a Saint Laurent és a Balenciaga. Ő is az egyik legbefolyásosabb figura a luxusdivat világában.
-
Anna Wintour - Az amerikai Vogue magazin főszerkesztője. Bár nem üzletember, Wintour hatalmas befolyással rendelkezik a divatiparban, és döntései, ízlése gyakran meghatározza, mi válik trenddé.
-
Karl Lagerfeld - A Chanel és a Fendi házak egykori kreatív igazgatója volt, és még életében ikonikus alakjává vált a divatvilágnak. Bár Lagerfeld 2019-ben elhunyt, öröksége és hatása továbbra is érezhető a divatszakmában.
-
Donatella Versace - A Versace divatház jelenlegi vezetője. Donatella bátyja, Gianni Versace tragikus halála után vette át a vállalat irányítását, és azóta is meghatározó szereplője a luxusdivat világának.
Ezek az emberek és vállalatok hatalmas befolyással bírnak a divatipar alakulására, és munkásságuk gyakran formálja a globális trendeket és divatirányzatokat. Az ő befolyásuk és hatalmuk miatt időnként félrehajló humorral "maffiózóknak" is nevezik őket, de természetesen ez nem szó szerinti értelemben értendő.
Bernard Arnailt birodalma
Az LVMH (Moët Hennessy Louis Vuitton) legfrissebb pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy a vállalat jelentős bevételnövekedést ért el az elmúlt évben, különösen Európában, Japánban és Ázsia többi részén. Ez részben a nemzetközi turizmus élénkülésének köszönhető, amely hozzájárult a kereslet növekedéséhez ezen régiókban. Az LVMH organikus növekedése, amely az árfolyam-ingadozásoktól és vállalati akvizíciós hatásoktól megtisztított adatokat tükrözi, tavaly 13 százalékos volt.
A divat- és bőráruk szegmensben a bevételek 9 százalékkal, 42,17 milliárd euróra emelkedtek, míg az organikus növekedés 14 százalékot tett ki. Az online kiskereskedelmi üzletek, mint a Sephora, a DFS és a Le Bon Marché, 20 százalékkal növelték bevételeiket, elérve a 17,88 milliárd eurót, organikusan pedig 25 százalékkal bővültek.
Az órák és ékszerek szegmensben a bevételek 3 százalékkal, 10,90 milliárd euróra emelkedtek, és az organikus növekedés 7 százalék volt. A parfümök és kozmetikumok terén 7 százalékos bevételnövekedést regisztráltak, elérve a 8,27 milliárd eurót, az organikus növekedés pedig 11 százalékos volt.
Az alkoholos italok értékesítése viszont 7 százalékkal csökkent, 6,60 milliárd euróra, és az organikus csökkenés 4 százalékot tett ki. Az LVMH a részvényenkénti éves osztalékot 13 euróra emelte, ami szintén pozitívan hatott a befektetői hangulatra. Ennek eredményeként az LVMH részvényei 12,7 százalékos pluszban zártak péntek délután a párizsi értéktőzsdén.